Érdekel az Online Katapult sztori? Vagy egy vállalkozói esettanulmányt keresel, ami inspirálhat? Ebben a cikkben mindkettőt megtalálod! 🙂

[A nagy Online Katapult sztori, ahogyan eddig még soha nem hallottad]
Hogyan építettünk fel 1,5 év alatt a Fazekas utcai bentlakásos putriból egy évi 50 millió forint bevételű vállalkozást?
(idén valószínűleg a 70-et is megütjük)

Képzeld el a jelenetet, hogy egy huszonéves és egy huszat épp csak súroló srác, akik alig 3 hónapja ismerik egymást (élőben eddig mindössze kétszer találkoztak), hirtelen bejelentik otthon, hogy összeköltöznek. A szülők szeme kikerekedik, a barátnők széttárják a kezüket, de ők akkor is belevágnak: létrehoznak egy saját vállalkozást.

2014 októbert írunk, mikor kibérelik Budán a Fazekas utca 25 szám alatti 20 négyzetméteres lakást, pont annyi pénzzel a zsebükben, hogy 3 hónapig még fizetni tudják – persze ha mellette csak virslin élnek. Hogy miből és hogyan csinálnak bizniszt, azt még maguk sem tudják, de abban szentül hisznek, hogy a szorgalom és marketing iránti szenvedély mellettük áll.

Alig telik el két hét és a GLS futár máris napi vendég lesz a lakásnál, év végig pedig közel 400 csomagot szállít el, bennük gyógynövény kivonatot, paleo receptfüzetet, recept CD-t, intimkelyhet kézbesít a címekre…

A 2014-es évet nettó 3 millió forint bevétellel zárják, majd 2015-ben ezt közel megtízszerezik, több, mint 31 millió forintig kúszik fel a mérleg. Erre jön 2016 az 50 millió forintjával és most itt vagyunk 2017-ben, ahol már a 70 millió forint felé kacsintgatunk… Igen, ez a mi történetünk, Zsolt és András, illetve az Online Katapult sztorija.

Ha kíváncsi vagy minden részletre, olvass tovább, hidd el, elképesztő erőt és motivációt fogsz meríteni belőle!

Mielőtt megismertük egymást: Breklám, előrehozott érettségi, milliós „tudd meg” alkalmazások

Zsoltot egy marketinges fórumon ismertem meg még 2014-ben (az én – András – narrációmban fogod olvasni ezután a cikket), ahol számot cseréltünk, majd rögtön utána vagy 2 órát beszélgettünk telefonon. Ezt követte pár kisebb közös munka, melyek kapcsán online egyeztettünk, majd élőben is összefutottunk kétszer, egy marketinges konferencián.

Ezután döntöttük úgy, hogy beköltözünk egy home office-ba, és mindjárt folytatom is innen tovább a történetet, előtte viszont hadd ejtsek pár szót a találkozás előtti életünkről.

Zsolt mindig is kilógott a sorból, a gimnáziumban elsőként tett előrehozott érettségit (irodalomból és matekból), majd felszabadult idejében elkezdett pénzt termelni. Míg a többiek az iskolapadot koptatták, ő már havi 70 ezer forintokat kért el ügyfeleitől, marketing kivitelezésért cserébe.

Érden besegített egy fitnesz stúdiónak, állatorvosi rendelőnek és egy nyelviskolának… pontosabban nem is besegített, felvirágoztatta őket, hangozzék ez bármilyen büszkének is. És honnan ez a marketingtudás egy gimnáziumi diák fejében?

Zsolt imádott biciklizni és ameddig keretei engedték, versenyszerűen űzte a sportot. Mielőtt még kivitelezőként vállalt volna ügyfeleket, volt neki is több megmosolyogtató próbálkozása. Első üzleti húzása az volt, hogy – ha már a biciklizést annyira szereti – létrehoz Érden egy bringás hirdetői csapatot, akik majd megrendelőik hirdetéseit pakolják a bringákra. A kezdeményezés eljutott a megvalósításig és bármilyen meglepő, lettek is megrendelők… Zsolt pár másik fiatallal együtt rótta Érd útjait, viselve a reklámokat, mitöbb még a forgalmasabb helyeken, például állomáson szórólapozással is kiegészítették a tevékenységet.

Nem ez volt a világ biznisze és nem tartott sokáig a kaland, de roppant sok tanulságot hozott magával, és Zsolt ezen projektnek hála találkozott össze első üzleti mentorával, akitől később rengeteget tanult. Tőle kapta első marketinges tananyagait, a vállalkozói lét alapvetéseit és neki köszönhető, hogy utána Zsolt a marketing kivitelezés útjára léphetett.

Rájött, hogy talán még a bringázásnál is jobban szeret marketingfolyamatokat tervezni, kivitelezni, így most, hogy megtalálta helyét a világban, el is kezdtek jönni a sikerek. És ekkor kapcsolódtam be én képbe.

Én otthonról hozom a vállalkozói mentalitást, szüleim mindig is vállalkozók voltak, jóllehet a marketing eléggé testidegen volt nálunk. Ezt jól mutatja, hogy a BME villamosmérnöki karán pazaroltam fiatalságom, mely ha másra nem is volt jó, még jobban megerősített, hogy én bizony vállalkozni akarok – valami teljesen más témában.

Kisebb elhanyagolható próbálkozások után, a „Tudd meg az indiánneved” kaliberű alkalmazások idején sikerül megkaparintanom első üzleti sikereimet. Megvettem egy programozó sráctól 20 ezer forintért az okleveles alkalmazások sablonkódját, majd ebből klónoztam le vagy 100-at, mind különböző témára.

Ezeket az alkalmazásokat aztán arra használtam, hogy lájkokat gyűjtöttem velük különböző Facebook oldalakra, a Facebook oldalakról meg külső blogokra vittem a látogatókat, onnan pedig hirdetési bevételt szereztem Google Adsense segítségével. Számszerűsítve a hirdetési bevételeket, és a Facebook oldalak értékét (ezeket is adtam-vettem) egy közel 3 millió forint bevétellel zártam a kalandot.

Azért zártam le, mert a megszerzett pénzt, jobb kamat reményében egy új üzleti húzásba fektettem: kitaláltam, hogy csinálok egy saját divatpóló brandet és majd online árulom a pólókat. Nos, ez a kamatoztatás, üzlettársi összeférhetetlenségek és a teljes marketingsötétség miatt sajnos inkább egy csúfos bukás lett, odaveszett minden.

Mégsem bánkódom érte, hisz itt eszméltem rá arra, hogy mire van igazán szükségem és mélyebbre ásva magam a marketing tudományában, rájöttem, hogy én is imádom ezt a témát. Bevásároltam mindennemű marketing tananyagot és pár barátomnak végzett kivitelezés után találkoztam össze Zsolttal azon a bizonyos fórumon…

Tökéletes időzítés. Közel azonos élethelyzetben, szinte azonos szakmai tudással, azonos szenvedéllyel, azonos értékrenddel és azonos célokkal akadtunk össze, ami így utólag visszanézve, még mindig felér egy csodával. Külön hab a tortán, hogy még emberileg sem voltak köztünk kriminális különbségek, ugyanazt a beteg humort és lazaságot kedveli mindkettőnk.

Persze ez még nem volt ennyire nyilvánvaló akkor, amikor röpke ismertség után bevállaltuk a bentlakásos irodát…

Beköltözés a Fazekas utcába:  „virslidiéta”, eszkimó fürdés és smart konvektor

„Ki ez az idegen srác a másik ágyon és mit keresek én itt?”

Nagyjából ilyen hangulata volt az első pár napnak. Éreztük, hisz láttuk a közösen végzett pár online munka után, hogy együtt sokkal többre vagyunk képesek. Még ha csak a kivitelezést is visszük tovább közösen, már akkor többet érhetünk el, mint külön-külön.

Hát még ha valami nagyobb fába vágjuk a fejszénket… legyen ez bármi is. Ezekkel a sugallatokkal csaptunk bele az összeköltözésbe. Tudtuk, hogy szinte ki fogunk zuhanni a komfortzónánkból, de pont erre volt szükségünk. Spártai körülmények, ahol a figyelem minden szikrája a munkára összpontosul.

Se barátnők, se szülők, se kényelem, csak a munka.

Még a cikk elején említettem, hogy egy budai lakást választottunk home office (ez az angol megfelelője annak, mikor a lakásod egyszerre az irodád) gyanánt, és tudom, hogy a legtöbben Buda kapcsán mindig valamiféle úri luxust vízionálnak lelki szemeik előtt.

Na most itt erről szó sem volt. Képzelj magad elé egy magasföldszinti, 37 négyzetméteres lineáris elrendezésű lakást, szoba-konyha-fürdő kombinációval, minimális bútorral. A „nagyszoba” bútorzata kimerült 2 db 10 ezer forintos kartondoboz masszivitású ágyban, 2 otthonról hozott íróasztalban és 2 szintén otthoni csempészetű forgósszékben.

És majd el felejtem a szoba legékesebb kellékét, egy nálam is idősebb, 80-as évekbeli gázkonvektort.

Valami egészen elképesztő nosztalgikus élményt (na meg persze szagokat és hangokat) árasztott magából, mikor a kemény fagyokban próbált hősiesen helytállni az ablak résein besüvítő széllel szemben. Katt-katt-katt majd egy nagyobb kattanás, ez volt az őt burkoló lemez mondókája, ahogy a hőtágulás zongorázott rajta – azt hiszem nyugdíjas korunkra is emlékezni fogunk a dallamra, olyannyira beégett a hallójáratainkba.

Még az egyszerűségén ironizálva el is neveztük smart konvektornak ezt a hősies jószágot. (Egyébként ha rátetted a pizzát, tök jól melegen tartotta, ezt a mostani irodából gyakorta hiányoljuk.)

A tél egyik hátulütője volt, hogy sajnos a smart konvektor hőkarjai nem nyúltak el a fürdőig, de a konyháig aztán pláne nem. Mind a konyhában, mind a fürdőben volt ugyan más fűtőegység, de az egyik elromlott, a másik meg villannyal üzemelt, olyan hatékonysággal, mintha pénzt égettél volna. Mivel pénzünk nem volt, így se azt nem égettük, se konyhai fűtést nem kapcsoltuk be.

Inkább nagyobb tempóra kapcsoltunk a hideg zónákban. Fürödni úgy fürödtünk, mint az eszkimók (jó gyorsan), a konyhában pedig igyekeztünk minél rövidebb idő alatt eljuttatni a hűtőből kivett virslit, a tűzhelyen fortyogó melegvizes fazékba. Ha több időt kellett ott tölteni (mondjuk a mosogatás förmedvénye miatt), akkor pedig jött a nagykabát – ezt sajnos fürdés közben nem tudtuk használni.

Visszatérve a virslire, ez a kezdő vállalkozó étrendjének legfőbb összetevője. Annyira fontos eleme, hogy akár reggel, délben, de még este is ezt rágja. Gasztronómiai perverzióit abban éli ki, hogy a kecsap és mustár arányát művészi hetykeséggel variálja, és olykor-olykor még a hozzá szelt kenyér vastagságán is elmélázik…

Mit szépítsek, olcsó, egyszerű, és gyors volt a virsli, ezért ezt tömtük kétpofára. De mielőtt azon aggódnál, hogy „jahj és a változatos étrenddel mi lesz”, néha becsúszott egy kis májkrémes kenyér és a jó öreg Cini-Minisből, Chocapicból, meg Nesqucik gabonagolyóból is elfogyott pár dobozzal.

A Cini-Minishez egyébként egy rendkívül kedves emlékünk is kötődik. Amikor kicsit már sikerült összebratyizni Csepregi Balázzsal (SalesAutopilot társalapítója – akkoriban csak MailMaster) megesett, hogy oda-vissza segítettünk egymásnak különböző témákban.

Egyik alkalommal átjött hozzánk – azt hiszem egy videó felvétele kapcsán – és minekután a beszélgetés hosszúra nyúlt, kiéhezett, majd rákérdezett, meg tudnánk e valamivel vendégelni.

Na most ha végigpörgetheted fejben a korábban felsorolt élelmiszer alternatívákat, hát egyik sem az a megkínállak vele kategória… zavarba viszont egyikőnk sem jött, így végül ott kötöttünk ki, hogy Balázs egy tál Cini-Minis-szel a kezében, azt kanalazva folytatta tovább a megbeszélést.

Csak képzeld oda ezt a jelenetet a putri közepére, és azt hiszem neked is mosoly szökik az arcodra…

A „putri” a bentlakásos iroda intézményes megnevezése volt nálunk, de ebben is volt azért némi irónia. Lehet, hogy kicsit rútul festettem le életkörülményeinket és valóban az otthoni állapotokhoz képest visszalépés volt a Fazekas utca 25., de mi mégis vidáman éltük meg az ott töltött hónapokat.

És ugyanígy nem akarom túldramatizálni a kajálás körülményeit sem, hisz mindkettőnk kaphatott volna bármikor otthonról segítséget (hétvégente gyakran otthon is ettünk) csak a szánkat kellett volna kinyitni. De a hiúságunk nagyobb volt annál, mint, hogy beégessük magunkat, azok után, hogy korábban oly bátran firtattuk ezen összeköltözésnek világmegváltó üzleti hozadékait.

Tehát komfortzónánkon túl jártunk, de nem voltunk közvetlen életveszélyben, és a putri is inkább hozta egy laza koli szorgos hangulatát, mintsem egy menekültszálló nyomorúságát. Utólag visszagondolva semmire nem cserélném el ezt a majdnem két éves történetet.

Soha a büdös életben nem leszek még egyszer annyira hatékony és produktív, mint az ott eltöltött idő alatt, és ezt Zsolt is elmondhatja magáról. Szó szerint reggeltől estig dolgoztunk, ha pedig esetleg kimozdultunk sétálni, akkor is a munkáról, jövőbeli tervekről beszéltünk, de ne hidd, hogy ez egy percig is terhes lett volna. Élveztük, hogy haladunk és ahogy jöttek a sikerek, csak még magabiztosabbak lettünk benne, hogy jó úton járunk…

Az első közös siker: Varázsital

Miután beköltöztünk, egy ideig még folytattuk a kivitelezési munkákat meglévő ügyfeleknek, de két hét sem telt el, már futott az első saját termékes projektünk. Ha értesz az online marketinghez és szenvedélyed is van használni, akkor képtelenség megállni, hogy a saját javadra konvertáld. Egy idő után azt akarod, hogy valami saját cuccot adj el vele.

Mi is ezt akartuk, de cuccunk nem igazán volt, így nekiálltunk kutatni. Bár üzleti modellek terén még zöldfülűek voltunk (hisz egy normális biznisz nem annyiból áll, hogy keresek valamit és eladom), azt azért már ekkor is tudtuk, hogy legkönnyebben olyas valamiből tudunk pénzt csinálni, ami valamilyen fájdalomra, problémára nyújt megoldást.

Így villant eszembe egy korábbi emlék: annak idején, mikor egyetemre jártam, a tartós stressz miatt rendszeressé váltak a görcsös hasfájásaim és ennek kezelésére vásároltam gyógynövény teát, mely utána remekül bevált.

A teát akkor egy idősebb bácsikától vettem egy karácsonyi vásárban és nem tűnt úgy, mint aki hatalmas vagyont csinál, pedig a termék jó volt, hisz saját magam validáltam. Rákeresve neten a teára, hamar kiderült, hogy még most is létezik a termék, csak azóta valaki más gyártja.

Felvettük vele a kapcsolatot és belement abba, hogy az általunk tervezett címkét tegye ezután a nekünk küldött teás palackokra, így tulajdonképp megszületett az első sajátmárkásított termékünk. Stílusosan csak Varázsitalnak neveztük el, ami így utólag visszanézve nem biztos, hogy szerencsés választás volt, de akkor ez valószínűleg sokat emelt az ügy poénfaktorán.

Volt csalános, borsmentás, meg körömvirágos Varázsital, mindegyik külön 300 ml-es műanyag flakonokban és az ezekből alkotott 3-as csomag volt nálunk egy kiszerelési egység. Konkrétan 3 flakon Varázsitalt tudtál vásárolni egyszerre, 5.990 forintért. Persze volt upsell lehetőség is dupla ennyi flakonnal, kedvezményesebb áron (ezt az upsellt mindenkinek felkínáltuk aki megvásárolta az alap csomagot).

Persze a Varázsitalos buliba nem vágtunk bele vakon, attól még, hogy a termék jóságáról volt információnk. Követve a lean szemléletet, először összeraktuk a komplett sales folyamatot, elindítottuk a hirdetéseket és csak utána rendeltünk be a gyártótól készletet, miután láttuk, hogy tényleg el tudjuk adni a terméket.

(Ez a mentalitás egyébként végigkísért minket az összes későbbi üzleti tevékenységünk során, és nagyszerűen bevált, így neked is csak ajánlani tudom jó szívvel.)

Az értékesítés lelke szokás szerint egy sales oldal volt, melyre én mondtam fel egy klasszikus vsl típusú videót, tehát egy olyan videót, amiben diákon váltakozik egymás után a szöveg, miközben az olvasó ezt hangosan narrálja.

Magával az oldallal, videóval szerintem összesen dolgoztunk talán 3 napot, hála a WordPress-nek és Avadának, gyorsak voltunk, mint a rakéta. Arra már sajnos nem emlékszek, hogy rögtön elsőre hozta e az ideális konverziós számokat az értékesítési tölcsér, vagy kellett még pofozni a folyamaton, de annyi biztos, hogy elég hamar beálltunk ilyen 3-4% körüli azonnali eladásra, ami egészen jó érték, pláne Facebookos látogatókból.

Minden egyes eladáson értelmezhető mennyiségű profitot termeltünk, így vidáman növeltük a hirdetési keretet, míg el nem adtunk 500 flakonnal a teából. Valahol itt volt az a pillanat, amikor elkezdtek kiégni a hirdetéseink és elfogytak a könnyen learatható azonnali vásárlók Facebookról.

Tekintettel arra, hogy szabadok voltunk, mint a madár és annyira erős motivációnk nem volt a Varázsital vonalat folytatni, úgy döntöttük nem dolgozunk tovább a projekten, és inkább tovább lépünk egy másik termékre… (Ismét aranyos, hogyan vélekedtünk ekkor a vállalkozásról :))

A paleo receptkönyv sztori

A Google kulcsszótervezője alapján a paleo étrend reneszánszát élte 2014-ben (valószínűleg még ma is tart ez a trend), emlékeim szerint havi ezres nagyságrendű keresést folytattak rá csak Magyarországon.

Nosza nekünk több se kellett, paleo receptkönyv lett a következő termékpréda. Bár családjainkban volt aki paleózott, arra mégsem volt kapacitása senkinek, hogy összerakjon egy új receptkönyvet, így végül Zsolt egyik ismerősét tudtuk felbérelni a feladatra.

100 ezer forintos díjért cserébe megsütött, megfőzött, vagy épp csak összerakott 100 féle paleo ételt, majd szisztematikusan körbe is fotózta ezeket, alig egy hónap alatt. Nem volt egy professzionális munka, de amatőr munkából viszont felsőkategóriás receptgyűjteményt rakott össze. Annyi bibi volt csak vele, hogy kinyomtatva nemhogy könyvnek, de még füzetnek is karcsúcska lett.

Sebaj, kitaláltuk, hogy ugyanezt a receptfüzetet digitális változatban, pdf formátumban ráírjuk egy CD-re, beletesszük egy szép tokba, és ezzel fogjuk növelni a szimpla receptfüzet látszólagos értékét.

Nem mondom, hogy így utólag visszanézve nem találnék morálisan ingoványos elemeket az értékesítésben (volt, hogy könyvnek neveztük a füzetet, a digitális mockup szebb volt, mint az élő füzet, illetve a füzet+CD pakkot 7.000 forintért árultuk), de mentségünkre legyen, hogy tanultuk a hibáinkból.

Amint észrevettük, hogy elszaladt velünk valahol a szekér, vagy netán egy vevői visszajelzésből kiderül, hogy valamit rosszul csinálunk, azonnal kompenzáltunk. Szerencsére ez a mentalitás a mai napig jellemző ránk, és neked is csak ajánlani tudom ha bizniszt építesz. A vevői visszajelzések aranyat érnek!

A paleo receptkönyv kaland végül több kihívást szült, mint korábban a Varázsital, mert akárhány sales oldalt, értékesítési tölcsért készítettünk, nem sikerült elérni az előre betervezett számokat. Kerestünk rajta, tehát profitábilis volt az értékesítés, de nem volt annyira megnyerő a konverzió többszöri próbálkozásra sem, így végül erről is továbbléptünk.

A dolog pikantériája, hogy a receptfüzet nem ment teljesen a kukába, később eszméletlen lendületet adott egy másik, elsőre totál össze nem illő termék kapcsán… ez volt az intimkehely.

A nagy áttörés: az intimkihely, avagy a HölgyElőny sztori

Az intimkehely egy női menstruációs segédeszköz, mely szilikonból készül, többször használható (akár 10 évig) és számtalan előnye van egy tamponnal vagy betéttel szemben. Ezt azért volt fontos így előre tisztázni, mert a mai napig ritkaságnak számít. Bár hatalmasat tettünk érte, hogy elterjedjen, még mindig kevesen ismerik.

Ezt az intimkelyhet szemeltük ki következő termék gyanánt, melyre „mikrobizniszt” szerettünk volna építeni. És gondolom rögtön jön a kérdés: hát ez az őrült gondolat meg hogy pattant ki a fejünkből?

A megfontolás sokkal egyszerűbb lesz, mint hinnéd. Ugye azt már korábban említettem, hogy azokat a termékeket preferáltuk, melyek valamilyen fájdalmat, kellemetlenséget oldanak meg, hisz ezeket a legkönnyebb eladni (a paleo receptkönyvnél nem véletlen volt nehezebb dolgunk).

Állandóan nyitott szemmel jártunk, hogy vajon miből tudnánk bizniszt csinálni, mely megfelel az említett elveknek. Ezzel a tudattal böngésztem épp a neten, mikor a Bónusz Brigád oldalán belefutottam az intimkehelybe.

Elsőre én sem tudtam mi ez, de az már ott azonnal feltűnt, hogy a villámkampányban több százat eladtak belőle. A leírásból pedig az is kisejlett, hogy ez a termék tényleg rengeteg előnyös tulajdonsággal bír. Nem egy, hanem tucatnyi problémát szüntet meg.

Hogy ne alapozzak férfiasságomból adódó tudatlanságomra, körbekérdeztem környezetemben a női vonalon, de ott is megerősítést nyert, hogy nem csak én, de a nők többsége sem ismeri ezt a terméket. Pedig a Bónusz Brigád volt rá a bizonyíték, hogy ha eléjük teszed és megismerik, akkor megveszik.

Végre találtunk egy terméket, amely nem csak, hogy egyszerre old meg tucatnyi problémát, de ráadásul innovatív, így még nem lerágott csont a hazai piacon. Megvan benne a potenciál!

Persze hozzá kell tenni, hogy egy termék újdonsága, innovatív jellege magában hordozza azt a nehézséget is, hogy meg kell ismertetned a piaccal, át kell ütnöd a változástól való félelem jelentette gátat, amiben munka és kockázat van. Az sem könnyített a helyzeten, hogy nőkről volt szó (az ellenkező nemnek nehezebb kommunikálni, hisz a sajátunkat jobban ismerjük), és egy eléggé intim iparágról.

A fentiek miatt eleinte kicsit hezitáltunk, de csak nem hagyta nyugodni fantáziánkat a termék zsenialitása, így úgy döntöttünk ebbe is belevágunk. Szokás szerint nem úgy kezdtük, hogy berendeltünk egy kamion intimkelyhet, hanem felkutattuk a legolcsóbb és egyben legmegbízhatóbb beszállítókat, majd miután képet kaptunk a beker költségről és ellátás folyamatosságáról, belekezdtünk az értékesítési tesztekbe.

Másnapra már készen volt a sales oldal és futottak a Facebook hirdetések. Meglepetésünkre alig költöttünk valamennyit, mikor beesett 2 megrendelés, így örömmámorban úszva ünnepeltük, hogy tényleg egy valódi gyémántra találtunk. Az öröm egyébként nem tartott sokáig, mert a sales oldal ezen 2 megrendelés után hirtelen mintha meghalt volna, de felismerve hőtérkép és józan paraszti ész alapján a hibáit, összeraktunk egy újabb sales oldalt, ami már sokkal stabilabban konvertált.

Eladtunk vagy 20 db intimkelyhet, mikor elérkeztünk arra a pontra, hogy azt mondtuk, oké berendelünk egy komolyabb árukészletet a gyártótól (ha nem sikerült volna jó konverzióval értékesíteni, akkor nem rendeltünk volna be semmit, a beérkező megrendeléseket pedig bocsánatkérések közepette, készlethiányra hivatkozva visszautasítottuk volna – ez a jó öreg lean szemlélet már megint).

Még úton volt a gyárból a készlet, de mi már növeltük hirdetéseinken a keretet, így mire megérkezett a nagy doboz a Fazekas utcába, a felét már csomagoltuk is át bubis borítékba, és vitte is tovább a GLS futár.

Mai napig bennem él a romantikája ezeknek a csomagolásoknak. A Varázsitalos dobozokat még mi magunk ragasztottuk össze Zsolttal, aztán nyomtattuk etikett címkére a címiratokat és végül kupacba stócoltuk őket. Ott álltak tornyokban a szoba sarkában és mi olyan büszkén tekintettünk rájuk, mintha dicső birodalmunk falait húztuk volna épp fel…

Az intimkehely csomagolása ennél kicsit egyszerűbb volt, hiszen csak bubis borítékba kellett bedobni őket, de itt már a lépték volt annyira súlyos, hogy elképesztő időket emésztett fel. Eleinte ez a csomagolósdi tényleg élmény volt az újdonsága és dicsősége miatt.

De mikor karácsony előtt pár héttel egy teljes álló napig csomagolta Zsolt, én, és a barátnőm az aznap kiküldött 150 megrendelést, na akkor egy kissé tele lett a hócipőnk. Romantikából hamar nyűgre váltott a teendő, így következő év elejétől már egy logisztikai partner végezte ezeket a kiszállításokat.

Mi attól a ponttól nem találkoztunk intimkehellyel, hogy leszerződtünk a Webshopirodával. Minden teljesen automatizálttá vált a bizniszben. Jóllehet a csomagonkénti plusz 500 forintos logisztikai költség erősen belenyírt a profitunkba, de az a szabadság amit azóta kaptunk, simán megérte ezt a költséget. Gyakorlatilag egy full online bizniszt csináltunk egy fizikai termékes vállalkozásból…

Egy kis intermezzo egyébként az intimkelyhes sztoriban, hogy ezt az egész vállalkozást HölgyElőny brandnév alatt futtattuk. Ez volt a domain címe a weboldalnak és az elnevezés itt sem annyira tudományos alapokra épült, mint a legtöbb laikus gondolná. Minden valamirevaló online vállalkozónak van vagy 5 elfekvő domain neve és ez alól mi sem voltunk kivételek. Nem tudom már pontosan miért volt korábban lefoglalva a HölgyElőny.hu domain, de a lényeg, hogy az intimkehely vállalkozás indításakor ez volt „készen”, azért ezzel indultunk neki. Ugye mennyire nem kell ezt túlbonyolítani? 🙂

De azt hiszem a Varázsital után már nehéz meglepetést okozni a névválasztás kapcsán…

A HölgyElőny tehát elkezdte bontogatni szárnyait a 2014-es év végi induláskor, azonban ahogy közeledett a karácsony, visszaestek a rendelések. Realizálnunk kellett, hogy az ünnepek közeledtével az emberek inkább ajándékokra költenek, mintsem magukra, az intimkelyhet pedig ritkán veszik ajándékba… Mit volt tenni, december utolsó heteiben inkább leállítottuk a hirdetéseket és úgy döntöttük kivárunk januárig… és milyen jól tettük…

Mikor visszajöttünk januárban és újraindítottuk a hirdetéseket, berobbant a biznisz és 2015 egy extrém sikeres év lett a HölgyElőny életében. Voltak ugyan hullámvölgyek, de év végéig közel 30 millió forint folyt be az eladásokból és közel 4.000 kehelyre adtak le megrendelést…

Egészen tanulságos és izgalmas, ahogyan a hónapok alatt egyre szofisztikáltabbá vált az értékesítésünk. Alább kiemelem számodra a legértékesebb tanulságokat.

Adhatok esetleg egy receptkönyvet a menstruációs segédeszköz mellé?

Az intimkelyhet eredetileg „csupaszon” 8.490 forintért árultuk, ebben az összegben maga a kehely és egy hőálló műanyag tégely volt benne (ezzel a tégellyel tudtad mikróban kiforralni és ezáltal fertőtleníteni a kelyhet – ugye, hogy szokatlan termék?). A sales oldal nem volt egy megálmodott gyönyör, és szövegét tekintve is darabos volt, de az üzenet így is átment az embereknek.

Aztán ahogy ismét csökkenni kezdett a konverziónk, kitaláltuk, hogy végre ajánlatot formálunk a kehelyből és nem csak önmagában áruljuk. Itt kapcsolódott be a korábban már említett paleo receptkönyv (pontosabban füzet), merthogy az lett az egyik bónuszunk, melyet megfejeltünk még egy textil szütyővel is.

A receptkönyv egy termék szinten totál irreleváns bónusz volt, de a célközönség számára viszont imponált, hisz a paleo étrend trendi, a receptek pedig egyediek voltak. A textil szütyő pedig a kehely hordozására szolgált, használaton kívüli időszakokban.

Ezzel a két jól irányzott bónusszal elértük, hogy az ajánlat látszólagos értéke megnőtt a duplájára, viszont az alacsony bekerülési költségek miatt nem kellett növelnünk az eladási áron. Persze valamennyit csökkent a profitunk, de az eladásaink viszont újból szárnyalni kezdtek. Jóval többet kínáltunk egy kehelynél, kehely áron. Ez volt a titok.

Az ajánlatosítás, mint egy konverziószteroid hatott a bizniszre, így innentől kezdve csak az említett csomagban árultunk intimkelyhet…

Egy másik nagyszerűen bevált húzásunk volt az upsell ajánlat, melyet szintén már egészen korai stádiumban bevezettünk.

Vigyél egy kelyhet a barátnődnek is, olcsóbban jöttök ki!

Az upsell ajánlat tömören annyit takar, hogy a vásárlóidat megrendelés leadása után nem egy köszönőoldalra irányítod, hanem egy újabb ajánlatot kínálsz fel nekik. Ez az ajánlat akkor működik jól, ha az első ajánlattal valamilyen összefüggést mutat. Ha termékről van szó, akkor lehet nagyobb mennyiség, kedvezőbb áron, ha más jellegű termékről van szó, akkor valami olyasmit érdemes kínálnod, ami közelebb viszi a vásárlót az eredeti céljához.

Nálunk az intimkehely vásárlása utáni upsell egy mennyiségi kedvezmény volt: ki tudtad bővíteni az eredeti megrendelésed még egy intimkehellyel, és stílszerűen a bővített csomagot elneveztük Barátnős duplacsomagnak. De nem csak, hogy ennek neveztük, kiírtuk azt is, hogy mi a szándékunk: hívd fel a barátnődet és kérdezd meg szüksége van e neki is intimkehelyre, hisz ha most egyszerre vásároltok, mindketten jobban jártok.

Ez a szöveg vastagon betalált, a vásárlóink közel 30%-a nagyobb csomagra upgradelte az eredeti rendelését…

Egy következő, remekül bevált fondorlat volt a bizniszben, a kampányaink tematizálása.

Anyák napjára esetleg egy intimkelyhet?

Ma már sokkal többet értünk egy kampány alatt és össze sem lehet hasonlítani egy HölgyElőny kampányt egy Online Katapult kampánnyal. Addig viszont már a HölgyElőny esetében is eljutottunk, hogy tematizált értékesítési ciklusokat folytattunk (ez talán közelebb áll a valósághoz, mint a kampány megnevezés).

A különböző, célközönségünk számára kedves ünnepek alkalmával az adott ünnepnek megfelelő köntösbe csomagoltuk az oldalt, átneveztük az ajánlatunkat is egy aktuális fantázianévre, illetve a hirdetéseinkbe is belevittük az ünnepet, mint apropót.

Ne gondolj nagy varázslatra, az oldal tematizálása többnyire kimerült a háttér lecserélésében és a csomagot is seperc átneveztük „Anyáknapi” vagy „Nőnapi” ajánlatra. A hirdetések megint nem okoztak túl nagy fejtörést, korábbi hirdetéseket öltöztettük át, alkalomhoz illően.

El sem hinnéd, de ezekkel a tematizált megmozdulásokkal bődület bevételeket produkáltunk – legalábbis a befektetett munkához és akkori anyagi helyzetünkhöz képest.

Bármilyen meglepő, a legsikeresebb ilyen tematizált kampány az anyáknapi volt, ekkor esett meg, hogy egyetlen délelőtt alatt, pontosabban már reggel 10 órakor elértük a félmilliós bevételt. Valami egészen elképesztő bizsergés járt át bennünket. Úgy éreztük magunkat, mint akik belekóstoltak az igazi „high life” érzésbe…

(Egy kis kiegészítés: anyáknapi kampány alatt ne arra gondolj, hogy gyerekek vettek kelyhet az édesanyjuknak, hanem kifejezetten anyukákra céloztunk a hirdetésekben, és ők tudták megvásárolni saját maguknak, azzal az üzenettel, hogy nekik is kijár egy jobb élet.)

Az orvos, aki öt dolcsiért cserébe többszáz kelyhet adott el

A HölgyElőny biznisz lelke az volt, hogy remekül tudtunk bánni a Facebook hirdetésekkel. Összességében jóval több rossz hirdetést készítettünk, mint jót, de végül köztük voltak azok is, melyek stabilan szállították a vásárlókat. Egy jó hirdetés titka, hogy népszerű legyen, tehát szeressék az emberek, emiatt sokan megkattintsák és emiatt olcsón fusson, és persze azok kattintsanak rá, akik végül vásárolnak is.

Sokan abba a hibába esnek, hogy csak arra koncentrálnak, hogy népszerű legyen a hirdetésük. De hiába adtunk volna fel bikinis lányokat tartalmazó hirdetéseket, ha ezeket mind férfiak kattintották volna le, biztosan nem vettek volna kelyhet…

A jó hirdetés tehát az érdekesség és relevancia kényes elegyéből áll össze, így nem tudod ész nélkül csinálni. Mi sok-sok tanulás és kísérletezés árán találtuk meg a legjobbakat, és nagyjából 5 hirdetésre le tudjuk szűkíteni, melyekből származott a bevételünk 90%-a. Mindegyik valamilyen más aspektusból világította meg a kehely által megoldott problémákat, vagy épp a tampon/betét ellen beszéltünk a hirdetésben, vagy épp a kehely hasznait próbáltuk pozitívan kommunikálni.

A legemlékezetesebb talán az a hirdetés volt, melyre ráraktunk egy orvosi köpenyben sztetoszkóppal pózoló férfi fotóját, melyet előtte vásároltunk 5 dollárért egy képgyűjtő oldalról. Ez a hirdetés kevésbé volt népszerű, mint a többi, viszont aki rákattintott az igen magas arányban vásárolt, hiszen az orvos egy mélyen beégett, hiteles információforrás az agyunkban.

Megint egy elég tuti tipp, amivel te is sokat nyerhetsz…

Nagyjából ennyit a HölgyElőny történetéről és legértékesebb, legizgalmasabb tanulságairól. A 2015-ös év végén alábbhagyott az idevágó lelkesedésünk, ugyanis elértük a biznisz korlátait. Tovább kellett volna lépni és a könnyen learatható embereken túl, a kevésbé nyitottakat is fel kellett volna melegíteni a vásárlásig. Ez arcot, személyes márkát igényelt volna, sok tartalommal, cikkel, kommunikációval, nameg nem ártott volna a kehely mellé egy szélesebb termékportfólió, termékpiramis.

Ha úgy tetszik végre valódi vállalkozást kellett volna formálni a HölgyElőnyből, de nem volt annyira kedves a lelkünknek, hogy erre szánjuk az időnket, így ismét továbbléptünk.

(A HölgyElőny projekt egyébként a mai napig csöpög, tartaléklángon. Már nem hirdetünk Facebookon, csak a Google-ből érkező keresletet szolgáljuk ki, AdWords hirdetésekkel, egy társoldalunkon – amit anno mesterséges konkurencia gyanánt hoztunk létre. Havi maximum 100 ezer forint profitot hoz ez az oldal, ami nem sok, de azzal kontraszban, hogy zéró munkánk van vele, ez egy ajándék pénz.)

Azzal, hogy lentebb tekertük a kelyhes ágazat lángját, teret engedtünk egy újabb, sokkal nagyobb projekt kibontakozásának, bele tudtunk vágni az Online Katapultba. Már a kivitelezés és az összes mikrobiznisz munkálatai alatt ott motoszkált bennünk, hogy valahogyan meg kéne osztani felgyülemlett tapasztalatainkat a világgal.

Egyértelműen láttuk – hisz folyamatosan vállalkozók között mozogtunk -, hogy a legtöbb magyar mikrovállalkozónak égető szüksége van arra a „csináld magad” marketingtudásra mellyel mi dolgozunk, mégis, mintha fényévekre lennének tőle.

Ameddig mi pár hónap alatt levalidáltunk és felfuttattunk akár 4-féle vállalkozást, addig ők a sajátjukkal évek alatt nem tudtak annyit előrelépni, hogy elkészítsenek egy honlapot, ami legalább érdeklődőket szállítana, nemhogy vevőket.

Mi a saját szorgalmunknak, kockázatvállalásunknak és a külföldi tananyagoknak hála birtokában voltunk egy olyan tudásnak, ami itthon egyértelműen hiánytermék volt. Senki nem beszélt olyan nyíltsággal, őszinteséggel a számairól, az eszközeiről, mint ahogyan mi végeztük a munkánkat.

Egy ideig érlelgettük a gondolatot, hogy valahogyan ezt a tudást közkinccsé tettük, majd a HölgyElőny lankadásával végre megvolt a trigger, hogy konkrét lépéseket is tegyünk.

Az Online Katapult előjátéka: Facebook trükkök tudásanyag

A B2B tanácsadói piacra nem úgy léptünk be, hogy tessék itt van, Online Katapult. Először csak szép óvatosan bedugtuk az ajtó résén a lábunkat egy rendhagyó Facebook oktatóanyaggal. Ahogy korábban olvastad nekünk a Facebook volt a Mekka, innen éltünk, folyamatosan innen szereztünk látogatókat az egyes bizniszekhez.

Ahogy az online marketing minden területén, úgy a hirdetések alszegmensében is általános volt a magyar tanácsadói piacon, hogy titkolták a konkrét számokat, gyakorlati tippeket (vagy egyszerűen meg sem volt nekik a tapasztalat, hisz ők nem futtattak korábban saját, fizikai termékes vállalkozásokat).

Adta magát a lehetőség, hogy egy jól körülhatárolt témában, mint a Facebook hirdetések, kijöjjünk valamilyen szokatlan tudásanyaggal. Fogtuk magunkat, leültünk a fenekünkre és szerintem 1-2 hét alatt össze is gyúrtuk az összes Facebook hirdetési tapasztalatunkat, tudásunkat egy rendszerezett online oktatóanyagba.

Kitaláltunk hozzá egy értékesítési videót, megírtuk a szkriptjét, majd kibéreltünk egy közeli videós stúdiót, ahol alig 2 óra alatt fel is szenvedtük mindezt a kamerába. (Egy fun fact, hogy abban az időben még nem osztottuk fel Zsolttal egyértelműen a szerepeket, így először én próbáltam meg videózni, attól tartva, hogy ő túl fiatal lesz a szerepléshez.)

A videó mai szemmel visszanézve elképesztően darabos és erőlködős lett, de miután kitettük egy sales oldalra és meghirdettük, konvertált! Igen, vették az emberek, bármennyire is pocsék volt a szereplés, bármennyire is a kutya nem ismert minket.

Nem adtunk el belőle több százat, de annyit igen, hogy éreztük, érdemes ezzel az iránnyal még többet foglalkozni, így végül elindultunk az Online Katapult irányába…

Az Online Katapult születése

Máig előttem van, ahogyan Zsolttal 2015 nyarán, este sétálgatunk a Duna parton és azon filózunk, vajon hogyan nevezzük el ezt az új, B2B tanácsadó bizniszt. Tanulva a korábbi hibáinkból, itt már tutira mentünk és az alapokat is betonnal öntöttük ki.

Nem értük be az első kósza ötlettel, vagy egy korábbi, reciklált domain névvel, hanem tényleg időt tettünk a tervezésbe. Bő nyállal megrágtuk a nevet, az alap koncepciót, a létező modelleket és lehetséges rövidtávú, illetve hosszútávú célokat.

Felbéreltünk egy grafikust a logó megtervezésére, némi segítséget vettünk igénybe az arculat kapcsán, majd összeraktunk egy alap weboldalt és neki láttunk az eladható tartalom elkészítésének és az értékesítési folyamat kidolgozásának.

Tényleg komolyan gondoltuk a bulit, így egyből a legnagyobb vadra, az előfizetéses rendszerre lőttünk. Mi magunk is rengeteget tanultunk a Digital Marketer előfizetéses felületén, és mindig nagy ámulattal csodáltuk, számolgattuk, hogy 10.000 aktív felhasználóval, mekkora vagyonra tudnak szert tenni, mennyire kényelmesen. „Beakadt”, hogy mi is egy ilyet akarunk magunknak létrehozni, most pedig végre előttünk volt a lehetőség.

A lean szemléleten túl, egy másik alapelvünk, hogy mindig modellezünk és követjük a bevált mintákat. Ha nem szükséges, akkor nem kísérletezünk üzleti, értékesítési folyamat tekintetében, pláne nem akarunk innoválni.

Láttuk, hogy a Digital Marketer hogyan adja el az előfizetéses rendszerét az USÁ-ban, láttuk, hogy Russell Brunson milyen értékesítési folyamatokkal dolgozik, így a tőlük vett példák alapján alkottuk meg a saját értékesítési tölcsérünket.

Rögtön egy háromlépcsős folyamattal kezdtünk, mely az alábbi elemeket tartalmazta:

Ismét Facebookon hirdettünk, a hirdetésben pedig egy esettanulmányra invitáltuk az embereket. Egészen konkrétan azt a videót kínáltuk fel csalinak, melyben a HölgyElőny sikertörténetének egy szeletét mutattuk be: arról beszéltünk, hogyan értünk el a legintenzívebb időszakban, alig 99 nap alatt 23 millió forintos bevételt.

Aki rákattintott a hirdetésre, az megérkezett egy olyan oldalra, melyen email címért cserébe tudta kérni ezt az esettanulmányt. Aki pedig feliratkozott az esettanulmányra, annak rögtön a következő oldalon le is játszottuk, az esettan végén pedig egy meglepetést kínáltunk fel a nézőnek. Megjelent egy időzített gomb a videó alatt, melyre ha rákattintott, átkerült a meglepetés oldalára.

A meglepetés egy hozzávetőleg 15 A4-es oldalnyi színes, nyomtatott füzet volt, benne pedig sablonizáltuk a HölgyElőnynél is használt értékesítési folyamatot, részletes példákkal. Ez a füzet volt a mi belépő ajánlatunk, melyet 2.000 forintért lehetett megvásárolni, szállítással együtt.

A füzet azért csak belépő ajánlat volt, mert nem kerestünk rajta semmit, a lényeg ennek megvásárlása után következett. A füzetvásárlóknak felkínáltuk az előfizetéses szolgáltatásunk 7 napos, ingyenes próbáját és immáron elkezdett a mi előfizetéses birodalmunk is növekedni. Lehetséges, hogy ismered, lehetséges, hogy tagja is vagy, ez az előfizetéses szolgáltatás lett a Katapult Klub.

Kérdezheted persze, hogy mit tudtunk abban az időben kínálni az embereknek egy ötezer forintos havidíjért cserébe, de ismét meg fogsz lepődni, mindössze 6 db 10 perces oktatóvideót találtak a Katapult Klub belső felületén (szemben a mostani, több mint 70 anyaggal, ufff). Eleinte nem volt még zárt Facebook csoportunk sem… igazából itt is a jól bevált lean szemlélet alapján, legókockánként haladtunk.

Szépen töltögettük a fent vázolt értékesítési folyamattal a Klubot, gyarapítottuk a belső tartalmat, majd miután úgy éreztük, hogy sikerült irányba állnunk, egy külső triggernek hála, úgy döntöttük emeljük a tétet, ÍRUNK EGY KÖNYVET.

Már korábban is ott motoszkált bennünk a gondolat, hisz sok helyről hallottuk, hogy egy könyv mekkora csodát képes művelni egy tanácsadóval. A végső elhatározás viszont akkor született, mikor Schilling Péter elborította az utolsó dominókockát, és ő is arra biztatott minket, hogy lépjük meg ezt a szintet.

Innentől elborította agyunkat a könyvírás, és az elkövetkező 1,5-2 hónapban csak ezen dolgoztunk. A hatékonyság annyira brutális volt, hogy októberben már árultuk a könyvet, méghozzá azon értékesítési folyamat részeként, mellyel a Katapult Klubot is töltöttük.

A rendszer szinte ugyanaz volt, mint korábban, csak a füzet helyét átvette a könyv, ami valljuk be, egy sokkal szexibb ajánlat… Az áron viszont nemhogy növeltünk volna, még csökkentettünk is. Nem akartunk keresni a könyvön és ez a mai napig nem cél. A könyv csak egy eszköz arra, hogy az érdeklődőket vásárlóvá konvertáljuk. Szupertartalmas, hasznos anyag, magas képzelt értékkel, mi mégis olcsón adjuk, hogy leküzdjük a velünk szemben támasztott kételyeket.

Az Online Katapult bedurranása

A könyv megírása egy mérföldkő volt az életünkben, hisz azon túl, hogy egy remek értékesítési folyamat állt össze a segítségével, egyszerre nyitott meg előttünk új kapukat. Ha könyvet írtál akkor te már vagy valaki. Szakértője vagy egy bizonyos területnek és felnéznek rád az emberek. Igaz ez nemcsak a leendő vevőidre, de a leendő üzleti partnereidre is.

A könyv tette lehetővé, hogy együttműködjünk affiliate partnerekkel. Affiliate partnerek alatt értjük azokat a vállalkozókat, akikkel azonos célközönséget szolgáltok ki, lehetőleg nem vagytok konkurensek, lehetőleg azonos értékrendet vallotok és hajlandóak vagytok a kölcsönös segítségnyújtásra.

Mi tudatosan odafigyeltünk arra, hogy kapcsolatot építsünk a potenciális affiliate partnerekkel. Nem hiába kezdtük el már a könyv születése előtt rágni Csepregi Balázs fülét és nem véletlen jártunk a többi partnerjelölt rendezvényeire. Mire kijött a könyv, már arra is rá tudtuk venni Balázst, hogy előszavát adja hozzá és kiküldje a saját listájára.

Balázs előszavas sztorija kifejezetten szórakoztató: Zsolt felhívta és kikönyörgött tőle egy 10 perces találkát a Mammutban. Ekkor még nem voltunk országos cimborák, csak bratyizgattunk, szóval ez már egy komoly konverziónak számított. A találkozóra elkészítettünk egy három jegyzettömbből összeragasztott, üres OVCS könyv utánzatot, aminek az előlapján már a végleges borító design volt. Rajta azzal, hogy „Előszó: Csepregi Balázs”. Zsolt úgy ment oda Balázshoz, hogy a kezébe nyomta a könyvet és csak annyit mondott, hogy: „írtunk egy könyvet, aminek Te adtad az előszavát, elküldtem emailben, nézz rá” 🙂 A proaktivitás a siker egyik legfontosabb összetevője…

Ezek az együttműködések létfontosságúak voltak az Online Katapult szintlépésében. Remek értékesítési folyamatokkal dolgoztunk és dolgozunk a mai napig, de sajnos a B2B piac egyik rákfenéje, hogy lassabban épül ki a bizalom és viszonylag kis méretű célközönségből kell gazdálkodnod.

Ha az affiliate partnerek nem küldték volna ki ajánlásukkal együtt könyvünket a listájukra (és csak Facebook hirdetésekkel dolgoztunk volna), valószínűleg fele olyan tempóval, vagy talán soha nem jutottunk volna el arra a szintre, ahol most tartunk. Egy tanulság neked is, hogy invesztálj az emberekbe, invesztálj a kapcsolatokba, mert neked is óriási lendületet adhatnak a fejlődésedben!

(A kapcsolatépítés egyik előfeltétele pedig az alázatos magatartás. Ameddig úgy mész oda valakihez, hogy először te kérsz, addig ne számíts sikerre. Először mindig neked kell adnod, talpalnod, segítséget nyújtanod és csak aztán kérj viszonzást.)

Megvolt tehát a könyv diadalittas nyitókampánya, eladtunk majd kétezer darabot belőle, a Klubot pedig vették upsellben, mint a cukrot. Rövid idő alatt, az alig 50 aktív előfizetőről felugrottunk az ötszörösére, közel 250-re, ez pedig már lehetővé tette, hogy biztos alapra építkezzünk tovább.

A Klub garantálta a cash-flow biztonságunkat (hisz behozott havi majd másfél millió forintot), mi pedig új irányokat nyitottunk az Online Katapulton belül. Megrendeztük az első konferenciákat 2016 márciusán, rögtön 50 ezer forintos belépőjeggyel, közel 100 résztvevővel, lefejlesztettük a honlapépítést segítő Avada tananyagunkat, és számos kisebb oktatóanyagot.

A 2016-os év szenzációs növekedést hozott az Online Katapult életében, és az alázatos munkának hála, 50 millió forintos árbevétellel zártuk az évet.

Költözés a 100 négyzetméteres irodába, csapatduplázás, amerikai utak, videós stúdió…

Azt is gondolhatod, hogy ekkora szintlépés után az ember hátradőlhet és élvezheti a jólétet, de mi egyrészt soha nem voltunk igazán jók ebben, másrészt tudtuk, hogy itt nem szeretnénk megállni a fejlődésben. Hiába termelt nekünk 30 millió forint árbevételt a HölgyElőny 2015-ben és hiába lódult be 2016-ban az Online Katapult, egészen 2016 márciusáig lehajtott fejjel dolgoztunk tovább a Fazekas utcai irodában. A bevételeink jórészét visszaforgattuk a cégbe, videós eszközöket, tananyagokat vásároltunk, majd tartalékot képeztünk a növekedéshez.

Mindennek (na meg a Katapult Klub folyamatos bevételeinek) köszönhető, hogy 2016-ban egy újabb nagyságrendet léptünk előre vállalkozás tekintetében:

  • márciusban egy új – az előzőhöz képest szinte luxus – 100 négyzetméteres irodába költöztünk, melyet magunk rendeztünk be, a nulláról (IKEA örült nekünk)

  • az irodában kialakítottunk magunknak egy többmillió forintos videós stúdiót

  • 2 új, remek csapattárssal bővítettük az Online Katapultot

  • és kiutaztunk végre Amerikába, a marketing hazájába, hogy ott inspirálódjunk, tanuljunk

A Fazekas utcai létünk utolsó hónapjaiban egyértelművé vált, hogy a feladatok kinőttek minket. Láttuk a növekedés irányát és tudtuk jól, hogy csak úgy tudjuk tartani a tempót, ha erőforrást hozunk be a cégbe. Amit lehetett azt automatizáltunk, de még így is bővén voltunk delegálható munkáknak.

Igenám, csak soha semelyikőnk nem menedzselt közvetlen közelről csapattársat, nem tudtuk egyáltalán hogyan képes egy új munkaerő mérhető módon visszatermelni a bérét, és egyébként is elég introvertáltak voltunk ahhoz, hogy csak úgy vadidegeneket megtűrjünk a szűk kis munkavilágunkban.

Hosszas vívódás és ötletelés után végül leküzdöttük paradigmáinkat és előreléptünk az ismeretlenbe, kibéreltünk a Fővám tér közelében egy 100 négyzetméteres, frissen felújított lakást – hisz a Fazekas utcába mégsem rendezhettünk be egy színvonalas, több fős irodát – majd megkezdtük a toborzást.

Bár az új irodával elég jól belenyestünk a cash-flow stabilitásunkba, és az új bútorok, berendezések is elég agresszívan leszívták a számlát, így utólag visszanézve baromi jó döntést hoztunk. Az irodává avanzsált lakás tényleg pazar munkakörnyezetté vált, kellő teret adott a high-tech videózásnak (kisebb vagyon elköltése után) és biztos vagyok benne, hogy nem tudtunk volna ilyen szuper csapattársakat vonzani magunkhoz, ha alább adtunk volna a színvonalból.

Apropó csapattársak, végül az egész sokkal kevésbé volt rémesebb, mint elsőre gondoltuk. Persze nagyon sok időt és energiát elvitt míg kitanultuk hogyan kell jó állásbemutató oldalt létrehozni, hogyan működik egy jó kiválasztási folyamat, de végeredményben ebbe is bele lehet rázódni.

A titok abban rejlik, hogy tényleg ne alkalmazottként, hanem csapattársként tekints azokra akik csatlakoznak hozzád, és kommunikáld az értékeidet, adj nekik fejlődési lehetőséget és perspektívát. Ha szeretnéd magad mélyebbre ásni a témában, akkor javaslom, hogy látogass el a karrier oldalunkra, itt ki tudod magad nézelődni: https://www.onlinekatapult.hu/csapat/

Visszatérve pedig a csapatépítés, iroda költségeire, az a legfontosabb tanácsom, hogy előre definiáld részleteiben mit fog csinálni, milyen módon és mekkora értéket fog teremteni a leendő csapattársad. Neked kell biztosítani a keretet, melyben pénzben mérhető értékké válhat a munkája.

Mi abban a szerencsés helyzetben voltunk – persze ez valójában nem szerencse – , hogy mire bővülésre adtuk a fejünket, már rég felálltak az alapvető marketing folyamataink és láttuk előre üzleti modellünk sikerét.

Ugye alap, hogy egy vállalkozás halálra van ítélve ha nincs hozzá validált, bizonyított üzleti modell. Ha nem tudod hogyan pozicionálod magad, mi lesz a hozzáadott értéked és milyen termékpiramison (ügyfél érték lépcsőn) viszed végig a vevőidet, akkor érdemes először ezeket rendbe tenned.

Mi lemodelleztük az összes versenytársat, szépen épültek a termékeink (könyvek, előfizetés, konferenciák, tananyagok) és jól tudtuk hogyan fogunk tovább haladni az Online Katapulttal.

A friss vért, az új vásárlókat értékesítési tölcsérekkel pumpáljuk a Katapultba, majd később, az időszaki kampányokkal monetizáljuk a meglévő követőtábort. Az időszaki kampányok adják a bevételcsúcsokat, a Katapult Klub pedig a bevételeink gerince, mely hónapról hónapra magabiztosan finanszírozza a rezsiköltségeinket.

A Katapult Klub az egyik legnagyobb büszkeségünk, hisz azon túl, hogy tulajdonképp ebből élünk, egy Magyarországon egyedülálló közösséget és tudásbázist sikerült összekovácsolnunk. A belső felületen a kezdeti 6 videó helyett, ezen cikk írásának pillanatában már 77 (!!!) darab kivitelezési terv mosolyog rád, és a Klub keretein belül indítottunk egy zárt Facebook csoportot, melyben immáron már közel 500 lelkes vállalkozó segíti egymást.

Nincs információm ehhez hasonló méretű tudásbázisról és ilyen konstruktív vállalkozói közösségről Magyarországon. Persze sok marketing témájú FB csoport létezik, de ott jellemzően az okoz dicsőséget, ha valaki nagyobbat tud belerúgni a másikba és minél jobban szétoltja.

Nálunk viszont valami egészen más jellegű ökoszisztéma alakult ki. Legtöbbször perceken belül rohannak az emberek egymásnak valódi segítséget adni. A mai napig ott vagyok én és Zsolt is ebben a zárt csoportban, így rengetegszer mi személyesen válaszolunk a kérdezőknek.

Nincs ciki kérdés, nincs szégyenlősködés, csak valódi haladás és támogatás. És ez + a 77 darab, havonta bővülő tananyagbázis továbbra is egy jelképes havidíjért cserébe érhető el… (Ezen kívül ráadásul most évente többször találkozókat szervezünk a Klubtagoknak, illetve 20% kedvezménnyel juthatnak hozzá bármely további tananyagunkhoz – viszont ez itt nem a Klubreklám helye:)

Tehát tényleg úgy érzem maradandót alkottunk és valódi vállalkozói életeket reformálunk meg. Az a gyakorlatias csináld magad mentalitás, az a transzparencia és az az őszinteség, alázatkészség mellyel a vállalkozókat szolgáljuk, valóban meghozta a gyümölcsét.

Érezzük, hogy hasznára vagyunk a világnak és ennél nincs felemelőbb 🙂

Az már pedig csak hab a tortán, hogy a folyamatosan növekedő bevételeinknek hála egyre szabadabban tudjuk élni mi is az életünket illetve rendszeresen ki tudunk utazni Amerikába, hogy onnan hozzuk haza a marketingtudás krémjét…

Hogy videóban szemléltessem ennek élményét, engedj meg nekem egy vlog bejegyzést, mely legutóbbi kiutazásunk során készült:

Egy szó, mint száz, töretlenül megyünk előre és bízunk benne, hogy tanulságosnak, motiválónak találtad történetünket. Álljunk előtted példaként: az okos és szorgalmas munka meghozza gyümölcsét, ha pedig tőlünk szeretnéd felcsípni ezt a tudást, hát örömmel fogadjuk megtiszteltetésed! 🙂

Engedd meg, hogy figyelmedbe ajánljam könyveinket:

Érdekel az Online Vevőszerzés Csúcsra Járatva könyv!

Érdekel az Online Kampányok Csúcsra Járatva könyv!

És bár sajnos a Katapult Klub kapuit csak időszakosan nyitjuk meg, addig is itt tudsz felkerülni a várólistára:

katapult-klub-bejarat

Érdekel a Katapult Klub!
2018-10-10T11:38:23+00:00

A szerzőről:

Szervusz, itt Szőke András, az Online Katapult társalapítója. Részemről a megtiszteltetés, hogy itt vagy és segíthetek Neked! Mark Zuckerberg már rég megmondta, hogy a kész a jobb mint a tökéletes, így annyit tudok javasolni, CSINÁLD! Most már tudod mit, a többi csak Rajtad áll...